Hermann Rorschach pszichiáter az I. világháború alatt egy eldugott svájci elmegyógyintézetben kidolgozta tíz tintafoltból álló képsorozatát, amely az emberi elme kifürkészésére alkalmas kísérletének alapja lett. Miközben a futurizmustól a dadaizmusig magába szívta a korszak számos művészeti irányzatát, Rorschach éveken át tusázott Freud és Jung elméleteivel. Művészemberként szilárd meggyőződésévé vált, hogy valódi kilétünkről – Freud elképzeléseivel ellentétben – nem szavakkal, hanem a vizuális látásmódunkkal árulunk el a legtöbbet. Rorschach korai halála után a teszt története számos érdekes fordulatot vett. A II. világháború során az amerikai hadsereg rátette a kezét az eljárásra, így a nürnbergi perben és a vietnámi háborúban is jelentős szerephez jutott. Később felkapta a reklámipar, és klisévé tette Hollywood és a világsajtó, emellett Andy Warholtól Jay-Z-ig számos jeles művészt ihletett meg. A tintafolttesztet vádlottak, álláskeresők, elmebetegek és önmagukat jobban megismerni vágyók millióival végeztették el. A Rorschach-próba népszerűsége máig töretlen. Hermann Rorschach első valódi életrajzának megírásakor Damion Searls kiadatlan levelekből és naplókból merít, valamint a Rorschach család tagjaival, barátaival és kollégáival készített, korábban ismeretlen interjúk egész sorára támaszkodik. A teszt megalkotásának, heves vitákkal kísért újjászületésének története mellett azt is bemutatja, mit árul el mindez az észlelés rejtélyeiről.
