„Briliáns történelmi tabló egy világról, melynek súlypontja épp most tolódik el Kelet felé.”
The Economist
A hírnév és a vagyon évszázadokon át Nyugaton, a két Amerika új világában várta a merészeket. A kalandra és meggazdagodásra vágyók ma a Keletre függesztik tekintetüket. A Közép-Ázsiában, majd Kína és India jókora részein át húzódó térség valaha uralkodó szerepet játszott a világ gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális életében, s most hasonlóan meghatározó jelentőségre tesz szert.
A világtörténelem új szempontok alapján megfogalmazott nagy áttekintése, a Selyemutak szemkápráztató feltérképezése azoknak az erőknek, amelyek birodalmakat virágoztattak fel és taszítottak a mélybe, áruk és eszmék áramlását irányították, napjainkban pedig a nemzetközi viszonyok és folyamatok új fejezetének kezdetét ígérik.
„Manapság nagy körültekintéssel igyekszünk felbecsülni a gyors gazdasági növekedés valószínű hatásait Kínában, ahol a luxuscikkek iránti igény az előrejelzések szerint a következő évtizedben megnégyszereződik, és feszült figyelemmel kísérjük a társadalmi változásokat Indiában, ahol ma már több embernek van mobiltelefonja, mint ahányan vízöblítéses vécét használhatnak. Egyik ország sem jelenti azonban a legjobb nézőpontot a világ múltjának és jelenének szemléléséhez. Valójában egy évezreden át ez a Nyugat és Kelet, Európa és a Csendes-óceán között húzódó régió volt a világ tengelye.
Ez az a régió, ahol a világ nagy vallásai megszülettek. Itt emelkedtek fel és hanyatlottak le hatalmas birodalmak, s a küzdelem hatásai érzékelhetőek voltak sok ezer kilométernyi ávolságban is. Aki itt megáll, másképpen látja a múltat, és feltárul előtte egy bonyolult, szoros összefüggésekkel átszőtt világ, amelyben az egy-egy kontinensen végbemenő történések hatással vannak a másikra, ahol a közép-ázsiai események utórezgései Észak-Afrikában is érezhetők, ami Bagdadban végbemegy, az visszhangot ver Skandináviában.
A történelmi megrázkódtatások szétterjedtek a szélrózsa minden irányába futó hálózaton: az útvonalakon, amelyeken zarándokok, harcosok és kereskedők közlekedtek. A 19. század végén egy kiváló német geológus, Ferdinand von Richthofen (az első világháborúban legendává vált pilóta, »a vörös báró« nagybátyja) selyemutaknak – Seidenstraßen – nevezte el ezt a nagy jelentőségű, eleven hálózatot.”
