Bataille a lehetőségek végső határáig, egyfajta vitális teljességre akart eljutni. Új műfajt teremtett, „a pőre vallomást filozófiai elmélkedéssel és misztikus búvárkodással” társította.
Az őskor emberének barlangrajzait elemezve Bataille állítja, hogy az erotika és a szexualitás két különböző dolog. A lascaux-i barlang falán a talányos rajz a dühöngő bölény lábánál fekvő, halott férfiról, akit rajzolója ágaskodó nemi szervvel ábrázolt, azt bizonyítja, hogy ezek az őskori emberek létük lényegét – az állattól magukat megkülönböztetve – összekötötték a vággyal. Az erotikával együtt jelenik meg a halállal való foglalkozás. Erotika, halál, szentség – Bataille gondolatmenetének ezek a kulcsszavai.
Bataille gondolatmenetében a költészet ugyanoda vezet, ahová az erotika különböző formái: az örökkévalósághoz s a halálhoz, a halál révén pedig a folytonossághoz. A lét folytonosságának keresését az ember a közvetlen világon kívül folytatja, s ez a vallással rokon; a vallási erotika, nyugati formájában, összemosódik Isten szeretetének áhításával, Keleten viszont – például a buddhizmus – mentes ettől az elképzeléstől.
